GAZDASÁGI ÉLET

Üzletek Feltûnõ, hogy a ránk maradt képeslapok nem mindig mutatják a mûemlékeket; a látképen, az õsszpanorámán kívül fõleg üzletekkel zsúfolt utcákat, tereket, gyárépületeket láthatunk. A cégtáblákon jól olvashatóan ott a tulajdonos neve; ezt kétségkívül utólag húzták ki, jól láthatóvá téve, a nyomtatás elõtt. Következõleg az ilyen képeslapokat kereskedõk, üzletemberek rendelték meg. A fénykép azt hivatott érzékeltetni, hogy a városban élénk kereskedelmi-ipari tevékenység zajlik, sok az üzlet, minden kapható érdemes odautazni.

Szél- és szárazmalmok Sok szélmalom volt valamikor Szentmiklóson, de sajnos ezek a mûszaki fejlõdés áldozatává váltak. Egy adat közlõ információja szerint: "Kunszentmiklóson hét szélmalom mûködött a 19. században, és legalább ennyi (lovak hajtotta) szárazmalom is. Az 1880-as évektõl mûködõ gõzmalom azonban jóval nagyobb kapacitást produkált, mint az összes többi helyi malom együtt. Arról nem beszélve, hogy a liszt minõségében is nagy különbség mutatkozott. Ezért aztán egymás után bezártak, és a két világháború között sem mûködtek már, legjobb tudomásom szerint, az itteni szélmalmok. Mint építmény is csak a MOL kút helyén álló vészelte át a 2. vh-t, de az ötvenes évek végén azt is lebontották." (Balogh Mihály)
A képek Schmidt Tibolt felvételei, 1910-bõl (Néprajzi Múzeum, Budapest). /Internetrõl átvéve/

Téglagyár Már 1772-ben említik a téglavetõt ahonnan a város építkezéseihez is rendelik a téglákat. A Kunszentmiklósi Gõztéglagyár Részvénytársaság 1910-ben alakul meg.

Vasút 1879-ben a város felajánlására eldölt, hogy a Pest-Zimony vasút vonal településünkön keresztül épül meg. Még ebben az évben Városházán rendezik be a szakaszmérnökséget. A vasút átadására 1882-ben már sor kerül. Különlegességként álljon itt néhány kép a dunapataji szárnyvonal építésérõl (átadás: 1902), mely egy magán gyûjteménybõl került elõ.

Csatornák Átokcsatornák a népnyelv szerint, melyek nagyrészt elvezették vadvizeket. Az építkezéseket 1929-re fejezték be. Míg korábban a vizes területeken igen gazdag volt a nádivilág élõvilága (madarak, halak) - addig a csatornák miatt megindult a másodlagos szikesedés és a területek hasznavehetetlenek maradtak. A csatornák környéke ebbõl a jellegbõl õriz meg egy keveset a mai napig. E tevékenység a képeslapok tanúsága szerint azonban az elsõ idõkben nem sikerült tökéletesen.

Vissza